2013. november 20., szerda

Dicsőség Istennek! (2013.11.10.)





Szent, szent, szent, rebegik az angyalok.
Szent, szent, szent, mondják a bölcsek,
s harsogják a négy vadállatok!
Szent, szent, szent, zengi minden lélek,
szent, szent, szent, futkos minden ének,
szent vagy, Uram, Téged illet minden dicséret!
Szóljon furulya, daloljon fuvola,
csörögjön, zörögjön a dob és pengj hárfa,
minden ajakról csorduljon hallelujah!

Dicsőség az élet hatalmas Urának,
tisztelet, meghajlás a fenséges Királynak,
mindenek állnak s szavadra várnak.
Csak egyet szólj, Uram, s mi azt megtesszük,
csak Rád nézünk, Adonáj, hatalmas Istenünk,
nem kell más Isten, nem kell más nekünk.
Dicséret, dicséret, dicséret fenséges Apánknak,
áldás és hála a világ teremtő Urának,
mindenkor tisztelet a mi mennyei Abbánknak!




Gyűjtik… (2013.11.10.)




Tömött kosárba rakják az emberek,
tömött kosárba rakják az életet,
csak a kosár likas, ereszt,
s a lényeg tönkremegy,
kifolyik, elpazarolódik, a földbe megy.

Aranykehelybe gyűjtöm az életem,
aranykehelybe gyűjtöm imám, énekem,
a kehely könnyű, angyalok tartják,
a mennybe viszik, az oltárra rakják,
ha megtelik, kiöntik, s valóra válnak az imák.




Segíts! (2013.11.10.)




Keresztbe kuszálódott az életem.
Segíts kibogozni, drága Istenem,
segíts, hogy nehogy gordiuszi megoldás legyen,
segíts, hogy a rosszból a legjobb kerekedjen!
Akarom, hogy akaratod cselekedjem.



Oly jó veled… (2013.11.10.)



Oly jó veled, Uram, Istenem,
Oly jó veled, milyen sokat jelentesz nekem.
Te vagy az, kinek kiöntöm szívem,
Te vagy az, kinek szól szerelmes énekem.

Megvigasztalsz, mikor meghallgatsz,
mikor fejem öledbe hajtom,
megsimogatod hajam, kobakom,
megcirógatsz, ha én hagyom.

Köszönöm, Apukám, hogy te el nem hagysz engem.
Köszönöm, hogy borospincéd felett zászlód a szerelem.



Mottó a mai napra (2013.08.28)




Sokszor nehéz az élet köpönyege,
nehéz posztó, tövissel tele…
de rajtam a kegyelem köntöse,
fehér vászon, arany a széle.


Suttogom a nevedet (2013.08.27)



Suttogom a nevedet.
Csak halkan, kétségbeesetten.
Tudom, hogy te meghallgatsz engem.
Nem süket a füled,
nem rövid a karod,
csak bűnöm az,
mely közénk áll,
melyben bimbózik a halál,
s a sok félelem.

De már nem akarom ezt tovább –
űzd ki őket teljes Szeretet!