Szólíts a nevemen,
szólíts, ó, Istenem,
ahogy valaha hívtál,
ott, azon a titkos találkán.
Ahol csak ketten jártunk,
szorosan egymáshoz simultunk,
úgy mint szerelmesek,
egymásnak egyetlenek.
Szólíts a nevemen,
úgy titkosan, kedvesen, szépen,
ahogy te mindig szólítanál engem!
Szólíts most is,
szólíts ma is –
most engedem,
ma engedem,
hogy úgy szeress,
ahogy mindig is szerettél engem.
Örök vagy,
s örök szerelmed,
én drága Istenem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése