2013. január 26., szombat

Dalolj! (47. Zsoltár) (2012.12.04.)




Csapd össze tenyered,
hadd égjen!
Szedd össze szívedet,
ne féljen!
Megyünk a király elé!
Megyünk a király elé!

Trónusához vonul minden nép,
ujjongással telik be föld és ég.
Tapsolj, tapsolj, tapsolj!
Ő a győztes király!
Zengjen hangod, kiálts!
Dalolj, dalolj, dalolj!

Olyan, mint mikor
Lehullottak Jerikó falai,
mint mikor lehullottak Babilon falai!
Itt a király,
itt a győztes király!

Miatta hullottak le e falak,
Miatta dőlt dugába
minden gonosz terv, gondolat,
melyet a szétdobáló tervezett.
Megszabadultunk!
Zengj öröméneket!
Ne sajnáld kezed, lábad, szíved!
Kiálts, dalolj, tapsolj!
Zengj hálaéneket!

S ahogy az Úr a városba bevonul,
minden ősi ránc elsimul,
minden égő könny elapad,
s ünnepel a győztes had.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése