Erdőben (2011. nyárelő, Graz mellett)

A fákra ráesett a csend,
s halkan megdobbant szívem:
"Élek,
s ez az élet
belőled éled."

A szentjánosbogarak
bevilágítják az utat -
nem nagy a mécsesük,
de csodaszépen mutat.

Olyan, mint mikor belém villan szavad:
látok egy kicsit előbbre,
egy lépéssel többet,
egy kicsit az előttem álló utat.

Meglep e csend,
meglep e gondolat,
kezem a kezedbe fogod,
s hangod megnyugtat.
"Még ha egyedül lennék is ezen a világon,
egy kunyhóban, ezen a hegyháton,
akkor is velem lennél,
Istenem, barátom."